Már a múltkori "főtengely vs. csapágy" poszt kapcsán is azt gondoltam magamról, hogy zseni vagyok, de most már biztos vagyok benne, hogy zsenialitásom határtalan.

A legutóbb ott tartottunk, hogy a dugattyú nem akart kijönni a persely pereméig. Próbáltam másik új dugattyút, de ugyanaz volt a helyzet. A Babetta Love fórumon is utánaérdeklődtem, s kiderült, hogy ez így elvileg normális - de a tapasztalt Babettások többsége is csodálkozott a dolgon.

Azt gondoltam, ha ez így elvileg normális is, nekem mégsem felel meg - mert így sokkal rosszabb a sűrítési arány, s gyengébb a motor. Mivel másféle dugattyút nem lehet beszerezni, gondoltam, a hengert módosítom. Le kellene esztergáltatni az aljából 2 mm-t. Nem kár a hengerért, most 41mm-es, vagyis sokadik túlméretes, tovább már nem is lehet fúrni. Ha meg perselycserével mégis tovább akarnám használni, az is lehetséges, csak egy alátétet kell alá csinálni vastagabb alulemezből. A gond csak az, hogy nem ismerek jó (vagy akármilyen) esztergályost a közelben. Persze keresni lehetne valakit - aki aztán súlyos ezrekért végezné el tíz perc alatt ezt a  munkát. A tarcali kovácsmesternek van esztergája, csak mostanában nem járok arra, csupán emiatt elmenni meg nem érné meg; főleg időm nincs rá.

Végül kigyúlt az isteni szikra. Íme a megoldás:

Fogtam egy vékony flexkorongot, kerestem három alátétet; kettőt, ami szélesebb a korong lyukánál, egyet, ami pont belefér, átdugtam rajta egy csavart és az egészet befogtam az oszlopos fúrógépbe. (A szigetelőszalag azért van a korongon, mert a középső, központosító alátét éppen olyan vastag volt, mint a flexkorong, így nem tudtam beszorítani.) A fúrógép asztalát precízen vízszintesbe állítottam, a megfelelő magasságban. Így az asztalon csúsztatva a hengert, a fúrógéppel pont két millimétert "flexeltem le" az aljából.

Eltartott egy ideig, de egész jó lett a végeredmény. A biztonság kedvéért majd viszonylag bőven kenem a tömítő pasztát összeszereléskor.