Ez most megint nem lesz egy népszerű bejegyzés, mert nem lesz teli képekkel meg technikai leírásokkal. Sebaj.

Mostanában ritkán járok ki a műhelybe, mert időm sem nagyon van rá, meg a mínusz fokokat sem szeretem, és (főleg) mert nem tartok a közepén semmilyen munkálatnak. A Verhovetta jól működik, a VaspaRiga is hadra fogható, meg persze a Gilera is. A Kárpáti már nem része a "gyűjteménynek" - eladtam, mert használni úgysem használtam volna, szerelni, átalakítani meg nem akarom, hiszen 99%-ig eredeti állapotú volt, s az ilyesmit vétek lenne megbontani. A maradék motorjaim: a Piaggio Ciao, jelenleg "kosárban", a Simson Star, ami már majdnem motorozható, a villanyrendszerét kellene rendbetenni (vagyis: létre hozni, mert most annyi vezeték van rajta, amennyi a blokkból kiáll), és a Mustang-Babetta.

Néha elgondolkodom rajta, melyik motorral folytassam. A Simson már majdnem jó, szóval ezzel kellene a legkevesebb időt eltölteni a használható állapotra hozáshoz. Igaz, ezt csak funkcionálisan újítom fel, nincsenek újrafestve az alkatrészei. A gond ezzel most annyi, hogy tél van, hó fedi az utakat, vagyis hiába lesz üzemképes a motor, kipróbálgatni úgysem fogom.

A Piaggio a legkisebb darabokra szét van szedve, csapágyakat, szimeringeket kellene venni, összerakni a blokkot... ez egyébként jó kis téli projekt lenne. Talán csak azért nem választottam még ezt a motort, mert a Simson már lassan másfél éve áll mostani állapotában, s ha megint elodázom, akkor ki tudja, mennyit kell  megint várnia.

Aztán meg ott van a Mustang-Babetta-caferacer... Komoly dilemmában vagyok ezzel a motorral.

Az a baj, hogy nem látom a célt. Létrehozzak egy motort, amire semmi szükség nincs? Ami semmivel nem jobb, mint a kiindulási jármű, csak szép? Sokan csinálják ezt, sok milliót ölnek bele, de engem ez a cél nem elégítene ki. Nem látom értelmét annak, hogy csináljunk egy bulijárművet. Egy motort (és minden tárgyat) használni kell - de mivel már így is van három használható járművem (ami legalább egyel, de inkább kettővel több az elégnél), ennek az újabbnak az életre hívásában nem nagyon buzgólkodom.

Na, gondoltam, akkor alakítsunk egyet a történeten: építsük meg ezt a motort olyanra, ami kiemeli  a hétköznapiságból. Meg is született a terv:

Hybrid Mustang Cafe Racer!

És szépen lassan egész konkrét formát öltött: úgy kell kialakítani a motort, hogy elektromos ÉS benzines meghajtású legyen. Egy debreceni ismerősöm pár éve készített egy elektromos meghajtású Babettát: a blokk helyén vannak az akku cellák, a tank alatt a vezérlés, a hátsó kerék agyát kicserélte egy elektromos motor agyára. Szuper kis szerkezet, jobban gyorsul és kicsit gyorsabban megy, mint a Verhovetta. Tehát technikai segítséget is volna kitől kérnem.

Én azonban nem elektromos kismotort szeretnék, hanem hibrid meghajtásút - és itt a hibrid elnevezés tényleg helytálló volna. A hibrid autók ugyanis, bár elektromos meghajtással is üzemelhetnének, nem szoktak úgy üzemelni, én legalábbis még sohasem láttam hibrid autót elektromos üzemben, folyton a jóval nagyobb luxust szolgáltató dízel/benzin üzemben közlekednek velük. A terveim szerint a Mustang viszont tényleg ötvözné a két üzemet: elektromosan indulna és gyorsulna fel kb. 20-25 km/h-ig, s a Babetta motor csak ekkor lépne működésbe. Mintha egy két sebességes, automata váltós motor lenne, ahol az egyes  sebesség elektromos, a kettes meg benzines. A Babetta motor áttételét úgy kellene megváltoztatni (egyszerűen a lánckerekek méretének változtatásával), hogy csak 20 km/h-tól kell tudnia gyorsulni.

Először úgy terveztem, hogy az elektromos hajtású kereket előre kell beszerelni, ez felgyorsít, aztán a mozgó jármű beindítja a benzinmotort (ugyanúgy, mint amikor bepedálozzuk a Babettát, csak jóval nagyobb sebességnél) és a Babetta motorral gyorsulunk tovább - aztán rájöttem, hogy az elektromos indulás miatt nincs szükség a pedálra (hiszen nem ezzel indítjuk be a motort), tehát a "kétláncos" hátsó kerék sem szükséges, vagyis mehet hátra is a villanymotoros kerék.

A sebesség a jobb kormánymarkolattal volna szabályozható, mint egy normális motornál. A gázbovdenre be kell iktatni egy rugós és mikrokapcsolós egységet. Ha elkezdjük húzni  a gázt, egy ideig még csak az elektromos motort kapcsoljuk be a gázmarkolat elfordításával, de a karburátor tolattyúját még nem mozgatjuk. Tovább tekerve a gázt eljutunk egy pontra, ahol egy nyitó mikrokapcsoló megszakítja a villanymotor áramkörét s ezzel egy időben mozgatni kezdi a karburátor szelepét. Ezt a szerkezetet pontosan be kell állítani, hogy ne legyen átfedés, ne gátolja a két motor egymást. Hála a Babetta röpsúlyos megoldásának, ezt nem kell hajszál pontosan beállítani - egy kevés holtsáv maradhat is.

És lényegében ennyi az egész.

Külön jó a dologban, hogy szinte teljesen el lehet tüntetni a hibridség nyomait: a hátsó kerékagy lehet áruló jel csupán. A Mustang tankja indokolatlanul nagy egy kismotornak - egyszerűen hosszában keresztbe kell vágni, az egyik oldal marad benzintanknak, a másik alá meg be lehet pakolni az akkucellákat. A Mustang szerszámos dobozába is mehet az elektromos cucc, ha nem férne a tank alá.

Tök jó lenne: felülök a motorra, húzom a gázt és hangtalanul elindulok, majd egyszercsak beindul (a sebesség beindítja) a benzinmotort és úgy megyek tovább. Elektromosságot alig fogyasztana a szerkezet, mert csak a 20-25 km/h sebességig való gyorsulásnál fogyaszt, utána teljesen lekapcsol a rendszer, esetleg fékezéskor visszatölt, ha megoldható - és benzint is nagyon keveset fogyasztana - a Babetta 30-as sebességnél alig eszik 2 litert százon, most a megváltozott áttétel miatt kb. dupla akkora lenne a sebesség ugyanazon a motorfordulaton, vagyis a fogyasztás kb. megfeleződne.

Egyetlen nagy hátránya van ennek a tervnek: az átalakítás költsége valószínűleg jóval nagyobb lenne, mint amennyit nyugodt szívvel rá mernék költeni.

Szóval, még alszom rá párat. De addig is tájékozódom, hogy mit kóstálna a villanyosítás.